A Paál Zoltán Arvisura Archívum (az Arvisura – Igazszólás hagyaték) a 24 Hun Törzsszö­vetség krónikájának rovásírásos átirata, valamint a hozzá kapcsolódó, szerteágazó témaköröket érintő dokumentumok rendszere, a magyar őstörténetkutatás és nemzeti identi­tásunk egyik fontos műve. Lényeges, hogy – ellentétben más történeti forrásokkal – az Arvisura hagyaték fellelésének helyéről, idejéről, körülményeiről, az abban résztvevő személyekről, az anyag Magyarországra kerüléséről, átadójáról és le­írójáról részletekbe menően sok információ áll a rendelkezésre.  Paál Zoltán tisztességéhez és közléseinek hiteles­ségéhez kétség nem férhet. E tekintetben is iránymutató fontosságú a még köztünk élő leányának, Duzsik Istvánné Paál Éva asszonynak minden megnyilvánulása. Az Arvisurákban sok utalás történik egyes rovásemlékek várható fellelési helyeire vo­natkozóan, előkerülhetnek eredeti, vagy igen régi szövegek.

Mély hálával tartozunk dr. Zsiray Miklósnak Manysiföldön, a hadifogolytábor­ban készített Arvisura másolataiért és átirataiért, Szalaváré Turának, az Arvisura átadójának, Paál Zoltánnak, az Arvisura leírójának, valamint leányának, Duzsik Istvánné Paál Évának, a hagyaték megőrzőjének és mindazoknak, akik az idők folyamán ebben segítették és az Arvisura korábbi kiadását, közzétételét, és megjelentetését támogatták.

Őrizzük meg Paál Zoltánt és nagy művét az őt megillető helyen, nagy gondos­sággal és értő figyelemmel nemzetünk történeti emlékezetében.