Az Arvisura logóban a 24 Hun Törzsszövetség egyik fontos szimbóluma látható, melynek jelentése: A Hun Törzsszövetségnek győzni kell!
Amit ábrázol: egy arc (szellem, lélek) és egy ember (test), ez együtt: lélek és test = a sámán.
Azonban onnan tudható, hogy fősámán, mert kezében van a fősámáni íj, rajta egy (sárga) szalag.
A fősámáni az íjat 20 évenként egyszer vették elő, amikor egyszerre ért véget az öt éves sámán- és a 4 éves tárkány képzés. Ekkor megrendezték a Nagy Süán-t, az ifjúság nagy vetélkedőjét. A leányok aranyművességben vagy hímzésben és rovástudásban, a fiúk cserepességben vagy kovácsolásban és rovástudásban, közösen lovaglásban vetélkedtek.
Ritkán leány is megnyerte a Nagy Süánt, így I. Lóna, Szanka lánya is, akit később elírva Ilona néven (Ilona országa, Tündér Ilona) ismerünk. I. Lona fejedelemasszony lett, leánya, II. Ilona (már így írták) megörökölte a fejedelemséget.
A Nagy Süán győztese lett az ifjúsági fejedelem, akit egy évig készítettek fel egy expedíciós lovas sereg vezetésére, majd egy év után többezer főből álló sereget bíztak rá, amiben (mai foglalkozások neve szerint) orvosok, ápolók, állatorvosok, fegyver- és (ló)szerszám kovácsok, diplomaták, papok, tolmácsok, élelmezők, pszichológusok, csillagászok, térképészek, énekmondók, krónikások stb. is helyet kaptak a katonák mellett (ők mind szakirányban 4-5 év alatt kiképzett sámánok voltak – mai szóhasználattal egyetemet végzett szakemberek). Ez a sereg az akkori időkben jelentős haderőnek számított, ami akár egy népet is meghódíthatott.
Egy év múlva az Öregek Tanácsa eldöntötte, hogy merre induljon a sereg, mit keressen, milyen feladatot hajtson végre. Ekkor vették elő a fősámáni íjat, és a fősámám a nyílvesszőt abba az irányba lőtte ki, amerre a seregnek indulnia kellett. Ekkor kiáltották: A Hun Törzsszövetségnek győzni kell!
A cél általában a felfedezés volt: merre milyen vidékek vannak, milyen népek élnek ott, milyen az éghajlat, a termőföld, a vizek, a biztonság, milyen ásványkincsek találhatók. Továbbá milyen (technológiai) ismerek szerezhetők ércek, fémek megmunkálása, fegyvergyártás, közlekedési eszközök, kocsik, hajók építése területén. Cél volt új növény- és állatfajták, arany, ezüst, drágakövek, tudományos ismeretek (geográfia, csillagászat, matematika, biológia stb. területén) és tudósok, érdekes emberek, szép és ügyes asszonyok, gyerekek megszerzése, sokszor békésen, beházasodással. Fontos volt a rokonnépek felkeresése, a közös őstörténet kutatása, segítség nyújtás, ha bajban voltak. A sereg 4-5 évig is távol lehetett, többezer kilométeres hatósugárral. Amikor hazatértek, nagy ünnepség keretében vonultak be a Hun Birodalom fővárosába, Ordoszba és az Öregek Tanácsának adtak számot a vállalkozás eredményeiről.
